udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 102 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-102

Névmutató: László Miklós

2004. szeptember 7.

A Keresztúr Kistérségi Szövetség vezetősége tavaly eldöntötte: ezentúl minden év szeptember első hétvégéjén megrendezik a Keresztúri Kistérségi Napokat, melyet idén szept. 3–5-e között tartottak meg Székelykeresztúron. A rendezvénysorozat az új sportcsarnok ünnepélyes átadásával kezdődött. A Molnár István Múzeumban Benyovszki Lajos polgármester üdvözölte az ünnepi önkormányzati ülésen megjelent vendégeket. Megnyitották a múzeumban a Bem-kiállítást. A városközpontban kézműveskiállítás, a magánvállalkozók székházában pedig népművészeti tárlat nyílt. A katolikus templomban ünnepélyesen átadták az új toronyórát, amelyet Jakubinyi érsek szentelt fel. A fúvószenekar koncertjét a Pipacsok Néptáncegyüttes szervezte nagy sikerű Nemzetközi Néptáncgála követte. A rendezvényen fellépett a kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes és a Nagyváradi Filharmónia Magyar Néptáncegyüttese is. Andrási Erika kistérségi menedzser vezetésével kerekasztal-értekezletet rendeztek a kistérség fiatalságának jelenéről és jövőjéről. Az ünnepi műsorban gazdag volt, este Vikidál Gyula koncertje következett. /László Miklós: Befejeződtek a Keresztúri Kistérségi Napok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 7./

2004. október 29.

Ferenczes István, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője és a Hargita Könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy a Székelyföld szerkesztősége a lap indulásának évfordulójára készül, az első szám 1997. októberében jelent meg. A Székelyföld mellett a Moldovai Magyarság című csángó lapot is szerkesztik. A Székelyföld 80 példánnyal indult, ma már eljutottak a 2000-res példányszámig, s 900 állandó előfizetőjük van. A Kárpát-medencei folyóiratpiacon az első öt között tartják a folyóiratot számon. A Hargita Könyvkiadó először 2000 februárjában adta ki Kincses Emese Virrassz velem című könyvét, azóta 19 kiadványuk látott napvilágot. Ezek közül az egyik a Tündérkert – erdélyi költők gyermekverseinek antológiája. /László Miklós: A Székelyföld egykor és ma. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 29./

2004. november 25.

László Dezső születésének századik évfordulójára szervezett ünnepségsorozat újabb rendezvényét tartották meg nov. 22-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert emlékházban. A Polis Kiadónál megjelent centenáriumi kiadvány kapcsán Cseke Péter méltatta László Dezső teológiai, politológiai munkásságát, Dávid Gyula, a kiadó igazgatója pedig az Erdélyi Fiatalok mozgalomról, a Hetek szerveződésről beszélt. Az eseményen jelen volt László Ferenc muzikológus, aki a László család örökségét, művelődéstörténeti jelentőségét vázolta fel, valamint testvére, László Miklós – mindketten részt vállaltak az édesapjuk sokrétű munkásságára rávilágító, László Dezső emlékezete című könyv sajtó alá rendezésében. /László Dezső centenárium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2005. március 16.

Székelykeresztúron az ünnepségsorozat az unitárius templomban tartott ünnepi istentisztelettel kezdődött. Az ünnepi műsort a keresztúri Unitárius Gimnázium és a nyíregyházi Evangélikus Gimnázium diákjai szolgáltatták. Ezután a Gyárfás-kúriánál a dunakeszi lengyel kisebbségi önkormányzattól ajándékba kapott Bem József-domborművet avatták fel. Beszédet mondott Jacek Paliszewski, Lengyelország bukaresti nagykövete. Felavatták a kúria egyik termében most létesített Petőfi-emlékszobát, melyet Fülöp Lajos múzeumigazgató ismertetett. Délután a fiatfalvi lovas bandérium és a fúvószenekar kíséretében a diákság az Orbán Balázs Gimnáziumtól a város központjába vonult, ahol a Balcescu- és Petőfi-szobor megkoszorúzása után Benyovszki Lajos polgármester és Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően üdvözlő beszédet mondott dr. Balázs Melinda a helyi MPSZ részéről. Székelyderzsben március 13-án az ünnepélyt az unitárius templomban tartották, majd az iskola előtt lévő kopjafáknál elhelyezték az emlékezés koszorúit. Március 13-án Kisgalambfalván szintén ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek meg a neves évfordulóról, ugyanaznap Csekefalván is szerveztek ünnepséget. Etéden az ünnepséget március 15-én, a község központjában tartották. Szentábrahámon az ünnepségen a Vass Miklós-emlékművet koszorúzták meg. Nagygalambfalván március 15-én a református templomban tartották az emlékezést, este a kultúrotthonban ünnepi műsort mutattak be. /László Miklós: Az örök évforduló Keresztúron és környékén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./

2005. május 19.

A székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpontban május 9. és 15. között ötödik alkalommal szervezték meg az ünnepi hetet. A diákok megkoszorúzták Zeyk Domokos szobrát. Volt Ki mit tud? vetélkedő, leleplezték a tanítóképző első igazgatója, a tibódi születésű Gyertyánffy István tanár emléktábláját. A tudományos ülésszakon Szabó K. Attila nyugalmazott tanár ismertette Gyertyánffy István életét és munkásságát, Péterffy Miklós ny. tanár a volt gyermekotthon iskolájának történetét, Bartos László igazgató a Zeyk Domokos Iskolaközpont történetét, Zsigmond Ibolya tanár és Feleki András oktatómester a szakoktatás múltját és jelenét mutatták be. /László Miklós: Ünnepelt a Zeyk Domokos Iskolaközpont. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 19./

2005. június 9.

Székelykeresztúron már az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején fejlett kulturális élet volt. Több híres műkedvelő csoport tevékenykedett, nyomda, társalgókör, kaszinó, hetilap stb. állt a kulturális élet szolgálatában. Ebben az időszakban Keresztúrt iskolavárosként is emlegették. A diktatúra éveiben is voltak értelmiségiek, akik szabadidejüket feláldozták a művelődési ház keretében alakított műkedvelő csoportokért. Ma viszont, a fúvószenekar kivételével, egy műkedvelő csoport sem működik Székelykeresztúron. A városban minden évben tartanak néhány fontos kulturális rendezvényt, amilyen a március 15-i ünnepség, a Sóskúti Fesztivál, a fúvószenekarok nemzetközi találkozója stb. Hírnevet vívtak ki maguknak az Orbán Balázs Gimnázium szavalói, a Pipacsok Néptáncegyüttes, a Polgári Fúvószenekar, a Petőfi Sándor Általános Iskola Gyermeklánc nevű kórusa, de a fúvószenekart leszámítva ezek nem a kultúrház keretében tevékenykednek. Jelenleg a városban a kultúrház helyett a múzeum szervezi a különféle rendezvényeket. A kultúrház viszont ma már nem a városé, mert azt a református egyház visszakapta. Több éve megszűnt a filmszínház is. Azóta az épület kihasználatlanul áll és állaga romlik. /László Miklós: Keresztúr: kulturális élet egykor és ma. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 9./

2005. június 28.

A székelyudvarhelyi Nagy Péter festőművész /sz. Bikafalva, 1936. febr. 27./ nyugdíjazásáig munkásként, majd tervező technikusként dolgozott. 1960 óta fest, sok közös kiállításon vett részt, s egyéni tárlatainak száma is meghaladja a harmincat. Székelykeresztúron június 19-én, a Molnár István Múzeumban nyitották meg újabb kiállítását. Fülöp Lajos múzeumigazgató megnyitóbeszédében elmondta, hogy a papi családban született ifjú tehetségnek nem adatott meg a felsőfokú képzés lehetősége. Képein fel lehet fedezni a történelmi értékeket is hordozó falurészeket, utcákat, házakat – néhány közülük csak Nagy Péter ecsetje nyomán marad fenn. /László Miklós: Nagy Péter képzőművészeti kiállítása Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 29./

2005. június 30.

XIII. századi veremlakás és XIV. századi kúria alapjait tárták fel Székelykeresztúron. A székelykeresztúri Székely Attila nyugalmazott történelemtanár a középkor megszállott kutatója. Már öt éve dolgozik a Szabadság tér 29. szám alatti telken, ahol sikerült feltárni egy ún. veremlakást. A mostani ásatás azt igazolja, hogy a XVI. század közepétől ment végbe az a folyamat, amikor már a föld felszíne fölött építkeztek. A XIII. századi veremlakásban 42 érmét találtak Az érmék igazolják, hogy veremlakást feltöltötték kaviccsal, pincét csináltak belőle, rá házat építettek. Nagyon sok vasból készült eszközt találtak, a XIII–XIV. századra datálódó sarkantyúkat, különböző nagyságú nyílhegyeket és sok háztartási eszközt. Fontos az is, hogy abban az időszakban már volt üveg. Előkerült olyan üvegdarab, amely rangos gazdára vall, mert nagyon ritka példány. A második lelőhelyen egy XV-XVI. századi udvarház alapja került elő. Székely Attila áprilisban a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától megkapta a Schönvisner István-emlékérmet. /László Miklós: Újabb jelentős régészeti leletek Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 30./

2005. július 1.

1974 szeptemberében Parajdon szervezték meg az első fúvószenekari találkozót, hasonló rendezvényeket azóta szerveznek Erdély egész területén. Hargita megyében a parajdi és a székelykeresztúri a legjelentősebb. Székelykeresztúron az idei találkozó június 26-án a zenekarok és mazsorettcsoportjaik zenés felvonulásával kezdődött. Uzon zenekara a múlt század közepén alakult, de a mostani 30 tagú formáció csak 9 éve tevékenykedik. 1910-ben alakult a barátosi zenekar, Keresztúron most 27 taggal szerepeltek. A fehéregyháziak zenekara 1931-ben alakult, az új formáció 1992-ben, a mostani találkozóra eljöttek. Az agyagfalvi zenekar 1996-ban alakult, és az egyesület keretében tevékenykedik. 2000-ben felvette az Udvarhelyszéki Zenekar nevet. Kápolnásfaluban 1935-ben alakult zenekar, de 1965–80 között nem tevékenykedett. 1980-ban alakult újra, most is jelen voltak. A rendezvény szervezője, a Székelykeresztúri Polgári Fúvószenekar, 1895-ben alakult. /László Miklós: XXIV. Nemzetközi fúvóstalálkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

2005. július 14.

Minden lehetőséget ki kell használni a vendégfogadásban és az idegenforgalomban – mondja Reisz Erzsébet, a parajdi Trans Tur turisztikai Kft. igazgatója, a Romániai Faluturizmus Országos Szövetségének alelnöke. Ezt a célt szolgálta a Budapesten, a Magyar Sajtó Házában szervezett kiállítás is, amelyen az Erdélyben, de főleg a Székelyföldön járt újságírók által készített több száz fotóból a legszebb ötvenet mutatták meg a nagyközönségnek. A kiállításról a magyar elektromos és írott sajtóban egyaránt jó kritikák jelentek meg. /László Miklós: Megmutatni Székelyföldet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 14./

2005. szeptember 14.

Ötödik alkalommal szerveztek kiállítást Kolozsváron a Református Kollégium dísztermében, most az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) támogatásával. Ez alkalommal fotókiállítás nyílt, Veress Ferenc és László Miklós fényképész Kolozsvárról készült felvételeit társították a régi és új Kolozsvár jegyében. Veress Ferenc XIX. századi fényképész a fényképészet első profi szakemberének számít, aki az 1850-es évek elején kezdett el fényképezni. /Dézsi Ildikó: Örökségünk Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2005. szeptember 26.

Az alsóboldogfalvi Gálfalvi Gábor nyugalmazott tanító 17 évesen tanítói oklevelet szerzett Erdély akkori leghíresebb pedagógusképzőjében, a Székelykeresztúri Tanítóképzőben. Abban az intézetben a növendékeket néptanítóknak képezték. Ez azt is jelentette, hogy azon a településen, ahol dolgoztak, tevékenységük nem ért véget a délelőtti órákkal, hanem folytatódott délután és késő este is a fiatalokkal, felnőttekkel való foglalkozásokon. Gálfalvi Gábor a 48 szolgálati évéből 42-t Alsóboldogfalván tanított. A 42 év alatt összesen 87 műsort vitt színre, s ezeket a szomszéd falvakban is bemutatták. Kezdettől fogva néprajzi gyűjtőmunkát is folytatott. Az 1989-es változásokat követően egymás után jelentek meg néprajzi dolgozatai, melyekkel tíz díjat nyert a Magyar Néprajzi Múzeum, a Kriza János Néprajzi Társaság és a Magyar Történelmi Múzeum pályázatain. Tevékenységéért 2001-ben a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki, 2004-ben Németh Géza-emlékdíjjal jutalmazták, és ugyanebben az évben a székelykeresztúri önkormányzat Pro Cultura-díjjal értékelte munkáját. Eddig hozzávetőlegesen négyszáz pedagógiai tárgyú cikke jelent meg különböző újságokban, két néprajzi és egy szociológiai témájú könyve is napvilágot látott. Három, vadászattal kapcsolatos könyve látott napvilágot (Arcán érezte a vérmedve leheletét, Székelykeresztúr és vidéke vadászatának múltja és jelene, Vadászkalandok és vadhúsreceptek). 2004-ben jelentette meg az általa összeállított Magyar–Roma társalkodó szótárt, négy néprajzi dolgozatát az Udvarhelyi Híradó kalendáriumában is közölték. Ugyanekkor a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Bizottság felkérésére feltérképezte a Székelykeresztúr vidékén lévő turulmadaras emlékműveket. Jelenleg a vidéken még fellelhető cigánymeséket gyűjti, és hozzáfogott Alsóboldogfalva kultúrtörténetének megírásához is. /László Miklós: 48 év nemzeti napszámosság. Nemzeti kultúránk közkatonái. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 26./

2005. szeptember 29.

Szeptember 25-én Székelykeresztúron, a Dr. Molnár István Múzeumban megnyitották a segesvári Sz. Kovács Géza grafikus-festőművész egyéni tárlatát. Kovács Géza /sz. Székelyszentkirály, 1938/ a kolozsvári Ion Andreescu Főiskolán 1965-ben szerzett diplomát, azóta Segesváron él és dolgozik. Kezdetben rajzzal foglalkozott, utána olajban dolgozott, majd pasztellt, tusrajzot készített, és közben metszeteket is. Alkotásait az európai országokon kívül az Amerikai Egyesült Államokban is kiállították. /László Miklós: A szülőföld szűkebb és tágabb értelemben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 29./

2005. október 3.

Szőcs Lajos korondi nyugdíjas tanító sokat tesz a múltbeli értékek felkutatásában és közkinccsé tételében. 1938-ban az Etéd községhez tartozó Küsmödön született, a székelykeresztúri Tanítóképzőben végzett. 1963-ban a korondi líceumhoz helyezték. 39 évet tanított ebben az iskolában. 1982-ben társszerzője volt Korond község monográfiájának. Küsmödön, Szolokma és Etéd településeken 60 népi gyógyászati receptet gyűjtött össze. 1994-ben megismerkedett dr. Janitsek Jenő kolozsvári nyugalmazott tanárral, a helynévgyűjtés erdélyi szakemberével, aki addig Erdélyben mintegy 100 település helyneveit gyűjtötte össze. Együtt azóta már 17 erdélyi falu helyneveit rendszerezték, eddig 13 kötetben 13 falu anyaga jelent meg. Szőcs Lajosnak írásai magyarországi és hazai lapokban is föllelhetők, és majdnem 20 kötetben közölt az idők során. Munkássága elismeréseként 13 kitüntetést, illetve díjat kapott. Ezek közül a legjelentősebbnek tartja az életművéért 2005. január 23-án átvett Németh Géza emlékérmet. /László Miklós: Több évtizede végzi gyűjtőmunkáját. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 3./

2005. november 12.

November 11-én Kolozsváron bemutatták Cs. Szabó László terei /Kolozsvár Társaság/ című könyvet, melyet az író születésének 100. évfordulója alkalmából adtak ki. A kötetben László Miklós fotói tükrözik Cs. Szabó Kolozsvárjának hangulatát. A könyv Visky András előszaván kívül Pomogáts Béla és Kántor Lajos írásait is tartalmazzák. /Kiss Bence: Cs. Szabó László-centenárium. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2005. november 15.

Sok olyan fiatal van, aki valamilyen oknál fogva nem tudta elvégezni a nyolc osztályt, így nincs megfelelő végzettsége, szakmája. Ezen segít a megállapodás, melyet a németországi és székelykeresztúri Domus Egyesület, a megyei tanfelügyelőség és a Zeyk Domokos Iskolaközpont vezetősége kötött. Ennek értelmében a következő tanévtől a Zeyk Domokos Iskolaközpontban beindítanak egy osztályt ezen fiatalok számára. Az osztály a szakiskola keretében építkezési szakosztályként működne, hároméves időtartammal, a sikeresen végző fiatalok pedig szakmunkás bizonyítványt kapnak. Az iskola a tanulóknak ingyenes bentlakást, a Domus pedig ingyenes ebédet biztosít. /László Miklós: Második esély a fiataloknak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 15./

2005. november 24.

November 21-én a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban a székelyudvarhelyi Riverenza reneszánsz zene- és táncegyüttes koncerttel lépett fel. Hadnagy Melinda tanárnő a Dr. Palló Imre Képzőművészeti Szakközépiskola tanáraival együtt 2005 áprilisában alakították meg a régizene-együttest. Népszerűsíteni szeretnék a XV–XVII. századi magyar, olasz, lengyel, angol és francia zenét és táncot. /László Miklós: Keresztúron is koncertezett a Riverenza. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 24./

2006. január 5.

Decemberben Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban mutatták be Szőcs Ilka Erdély a mindenem /Pro-Print, Csíkszereda/ című második verseskötetét. A szerző /sz. Mátisfalva, 1950/ tehetségét először a festészetben kamatoztatta, időközben pedig verseket is kezdett írni. Első verseskötete 2003-ban Erdély vadvirága címmel jelent meg. /László Miklós: Könyvbemutató volt Székelykeresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 5./

2006. január 17.

Nemrég nyitották meg Székelykeresztúron a Molnár István Múzeumban László Károly kézdivásárhelyi keramikus közel 80 kerámiaalkotást felvonultató kiállítását. Az alkotó kézdivásárhelyi családból származik, tanulmányait 1980-ban fejezte be a Babes-Bolyai Tudományegyetem geológiai szakán, és tíz évig mint geológus dolgozott. 1990-től tevékenykedik a kézdivásárhelyi Tanulók Klubjánál, jelenleg ő a kerámia kör vezetője. László Károly autodidakta módon sajátította el azt a technikai tudást, amit e művészeti ág megkövetel. Célja, hogy a másolatok, rekonstrukciók elkészítésével mindenki számára hozzáférhetővé tegye az egykor gyönyörű csempéket. A csempékkel párhuzamosan kezdett foglalkozni a honfoglalás kori vagy annál régebbi (szkíta, hun, avar) leletekkel. Róth András Lajos megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy László Károly értékmentő és hagyományteremtő úton indult el. Az egykor amatőrként induló alkotó ma már művészi szintre emelte munkáját. /László Miklós: Gazdag kerámia-kiállítás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 17./

2006. január 26.

A székelykeresztúri Magánvállalkozók Szövetsége és a Fehérlófia Egyesület vezetősége tanácskozásra hívta meg a városban tevékenykedő civil szervezetek képviselőit. Csáka Gizella, a szövetség irodavezetője megemlítette, hogy Székelykeresztúron és vidékén több mint 80 civil szervezet működik, többségükről nem lehet tudni, hol és mivel foglalkozik. Ezért határozták el ezt a találkozót. A találkozóra 45 keresztúri civil szervezet képviselőjét hívták meg, de csak 13 képviseltette magát. A részvevők hiányolták, hogy a találkozón a városvezetőség nem küldött képviselőt. Megállapították, hogy szükséges a civil szervezetek közötti kapcsolat kiépítése, a civil szervezetek adatbázisának létrehozása, a szervezetek tevékenységéről szóló rövid ismertetők megjelentetése. /László Miklós: Civil szervezetek találkozója Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-102




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék